A falu orvosa

- Doktor úr, mi az oka a hosszú várakozási időnek?
- Ez alapvető probléma. A rendelés első órájában nincs előjegyzés, hogy akkor fogadni tudjuk a hirtelen megbetegedetteket. Nekünk is jobb lenne, ha tervezhetőbb lenne a beteglétszám, és nem 6 órát rendelnénk 4 óra helyett. Rendelés után még van adminisztrációs munkám, majd betegeket látogatok. S ha előfordul, hogy rendelési idő végén ideges vagyok, az nem a rotyogó bableves, hanem e miatt van. A vizsgálatok 90%-a előre tervezhető, mert nem akut betegség miatt van rájuk szükség.
- Úgy tudom, az időpontra érkezőknek is hosszan kell várakozniuk.
- Nehéz a tervezés akkor, amikor egy beteg azt mondja, hogy csak receptért jön, és itt ragad fél órát. A téli napi 40-50 beteg mellett 20-30 telefonhívás is érkezik. Ez az un. telefonrendelés is a betegek érdekét szolgálná, de akadályozza a rendelés folyamatosságát. A jövőben kizárólag az első órában fogom fogadni ezeket a hívásokat, kivétel persze, ha sürgős esethez hívnak. Ilyenkor menni kell.
- Egy kérdés, amely még mindig érdekli az embereket. A H1N1 influenza és a védőoltás. Ön beoltatta magát?
- Igen, a hagyományos influenza, és a H1N1 elleni védőoltást is megkaptam.
- És a falu lakossága?
- Közel 290-en kapták meg a H1N1 elleni védőoltást. Az iskolai kampányoltásnál csak 1-2 szülő jelzett vissza, de a rá következő héten történtek az ukrán események, és sorra jöttek a szülők külön a védőoltásért. A faluban egyébként nem volt regisztrált H1N1 megbetegedés.
- Szerencsére. Máskülönben milyen a falu lakosságának egészségi állapota?
- Mint a nagy magyar átlag. Magas vérnyomás, magas vérzsírszint, cukorbetegség.
- Ön iskolaorvos is. Mi a helyzet a gyerekekkel?
- Gyakoriak a mozgásszervi betegségek: a lúdtalp, a bokasüllyedés, a hanyag tartás. A szülőknek a megelőzést komolyan kell venni, mert a kialakult állapot már nem visszafordítható. Hát és derékfájós emberek lesznek belőlük. Ezt a gondot a nem megfelelő lábbeli okozza.
- Van-e még más, gyakran előforduló betegség a gyerekek körében?
- Egyre több túlsúlyos gyerek van. Ez részben a mozgásszegény életmódnak, de leginkább a helytelen táplálkozásnak köszönhető: a sok csipsz, az édes üdítők, s amit nagyon sok tizenéves iszik, az energiaitalok. Ezek borzasztóan sok kalóriát tartalmaznak. A beidegződött rossz szokásokon később nagyon nehéz változtatni. Megdöbbenő, hogy a gyerekek nem esznek zöldséget, gyümölcsöt. Ott terem a kertben az alma, miért nem azt eszi? Kevés hüvelyest, babot, borsót, káposztát esznek, így nem elegendő a kalciumbevitel. Mi például a sót száműztük a konyhánkból, mert a készételekben bőségesen van elegendő. Gyerekkorunkban sóztuk a paradicsomot, paprikát, ma már nem. Minden csak megszokás kérdése.
- Miért fontos, hogy kevesebb sót használjunk?
- A túl sok só nagyon káros, mert magas vérnyomást okoz, s ez népbetegség. A gyermek azt szereti, amit kiskorában megszokott, ezért nagy a szülők felelőssége.
- Hét éve dolgozik nálunk. Hogy került a faluba?
- A BM kórház belgyógyászatán dolgoztam 12éven át belgyógyász-gasztroenterológus adjunktusként. Kosdra ismeretség révén kerültem 2002 márciusában. 1996-tól már a járási ügyeletben is dolgoztam, ahol sok volt a kosdi.
- Végül a családjáról, s arról mondjon néhány szót, hogy kevés szabadidejét mivel tölti?
- Vácon élünk. A feleségem szintén orvos, jelenleg természetgyógyászként dolgozik. Két fiam a váci Piarista Gimnázium tanulói. Ők versenyszerűen atletizálnak, s ha tehetem, én is szívesen sportolok, például síelek.
- Miről beszélne még szívesen?
- Szeretnék egy új rendelőt hátsó kijárattal! Viccen kívül. Ennek a rendelőnek sem az állapota, sem az elrendezése nem megfelelő. A vályogtégla nyáron nagyon kellemes, de télen a nyílászárókon behúz a hideg. Egy fűtési rendszeren vagyunk a védőnői és a fogorvosi rendelővel, s pazarlóan föl kell fűteni az orvosi rendelőt, hogy a másik két helyiségben ne fagyjanak meg. Az asszisztensi szoba túl nagy, míg én a betegekkel a kis rendelőben nyomorgok. Szeretném, ha előbb-utóbb felépülne egy egészségház.